Jézus Mária! Leégett ma
Krasznahorka vára! Nem tudjuk még miért, de ez ebben a pillanatban mindegy.
Látom a fényképeket és olvasom a híreket – és nagyon szomorú vagyok. Nem csak
azért, mert ez a vár a felvidéki magyar múlt egy igen jellegzetes darabja, hanem
azért is, mert a vár szép és benne megannyi kincs. Most elképzelni sem tudom,
hogyan éghet le egy vár …, hogyan kaphat a tűz annyira erőre, hogy a teljes,
hatalmas tetőszerkezet fáklyaként lángoljon, a tűz martalékává váljon és
beomoljon. Ez a szomorú eset mutogatásnak, gyűlölködésnek lehet táptalaja,
pedig magyar és szlovák egyformán sirathatja a várat.Egy decemberi estén, fagyos szélben külföldi barátaimmal az egyik balatoni kőmóló végén voltam; beszélgettünk. Ők akkor látták először a tavat és az ottani fényeket. Megfigyelhettem, hogyan viszonyulnak ahhoz, ami nekem az életem részét képezi kis koromtól fogva. Az élet tele van ehhez hasonló reggelekkel, nappalokkal, estékkel. Elhatároztam, hogy megírom őket és egy részüket elhelyezem ezen a blogon. Másról is írok. Aki megtisztel az olvasással, megjegyzésével megoszthatja véleményét.
Disable Copy and Paste
!->
2012. március 10., szombat
Krasznahorka büszke vára
Jézus Mária! Leégett ma
Krasznahorka vára! Nem tudjuk még miért, de ez ebben a pillanatban mindegy.
Látom a fényképeket és olvasom a híreket – és nagyon szomorú vagyok. Nem csak
azért, mert ez a vár a felvidéki magyar múlt egy igen jellegzetes darabja, hanem
azért is, mert a vár szép és benne megannyi kincs. Most elképzelni sem tudom,
hogyan éghet le egy vár …, hogyan kaphat a tűz annyira erőre, hogy a teljes,
hatalmas tetőszerkezet fáklyaként lángoljon, a tűz martalékává váljon és
beomoljon. Ez a szomorú eset mutogatásnak, gyűlölködésnek lehet táptalaja,
pedig magyar és szlovák egyformán sirathatja a várat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése