Szemében derű és kacagás, lelkében zene és mulatás!
Kezet fog velem, elköszön,
majd megfordul, visszajön.
Ott áll előttem egy történet,
a múlt egy darabja,
s szememet a könny kaparja.
De rég is volt az a zenekar, gondolám!
Hegedűm kezemben, de jó lenne egy gondolán!
Ott a távoli Velencében hol zúg a kék lagúna,
ott senki nem mondaná nekem, hogy megunna.
Megunna, vagy nem unna, EZ A ZUGKÖLTÉSZET BORZALMA!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése